A lenti Kerka Táncegyüttes nyerte a Zalai Prima Díjat, amit az országos Prima Primissima Díj mintájára alapítottak meg megyénkben is. Ez alkalomból beszélgettünk Kiss Norberttel, a tánccsoport koreográfusával, mûvészeti vezetõjével.

- A polgármester és Lenti város vezetése pályáztatta az együttest erre a díjra. Látták az elmúlt évtizedek munkáját, az elmúlt öt-hat év sikereit és úgy gondolták, ezzel tudnának segíteni nekünk.
Az együttes kitekintett külföldi fesztiválokra, versenyekre, egyéni és csoportos szólóversenyekre, koreográfus versenyre, de pénz híján nehéz dolgozni, hiszen nálunk a zenei összeállítások, a zenekari díjak magasak, egy-egy koreográfiához a viseletek elkészítése több tízezer forint egy fõ részére, egy táncos csizma harmincezerbe kerül, itt pedig tizenkét-tizenhárom párról van szó. Ezt az összeget az összes korosztály közt kell elosztani, ez több mint száz táncost jelent. A táncegyüttes harmincöt-negyven, az utánpótlás pedig közel nyolcvan fõs.
A kerkások már nyolc-tíz éve szerepelnek szép sikerekkel a Zalai Kamaratánc Fesztiválon, a körmendi koreográfus versenyen. Nemrég a törökországi Bursában léptek fel a 25. jubileumi verseny fesztiválon, ahol a hetedik helyen végeztek. Az együttes tagjai indultak továbbá szólóversenyeken, verbunkos versenyeken értek el második, harmadik helyezést. Emellett nemzetközi szólótánc versenyek is szereztek harmadik helyezést és különdíjat. A kisebbek is rendre bejutnak a szólótánc versenyek döntõjébe, és vannak táncosok, akik már a Táncmûvészeti Fõiskolán tanulnak.

Fotó: Göbölös Fotó Nagykanizsa

-Ahogy a kisgyerek megtanul beszélni, érzékeli ezt a nyelvi környezetet, ugyanezt tesszük a tánccal is. A gyerekeknek érzékelniük kell a táncos nyelvet, hiszen tekinthetjük a táncot egy metakommunikációs nyelvnek. Megtanulják az alaplépéseket, mint a betûket, szavakat, motívumokat és majd ezekbõl építik fel az adott tájegységre jellemzõ szabályok, korlátok között azt a táncot, ami az adott falut, tájegységet jellemzi. Saját mondanivalójukat, érzéseiket fogalmazzák meg a táncos nyelven.
Az együttes számára elsõdleges az autentikus irányvonal. A táncok köre nagyon tág, a Kárpát-medence táncait foglalja magába, a régi nagy Magyarország táncait eleventik fel, a leghangsúlyosabbak az erdélyi táncok. Az együttes táncszínházi elõadást is készített a 35. évfordulóra, Legyen meg az Úrnak kedves akaratja címmel, ami egy fiatal párról szól. A negyvenedik évfordulóra terveznek egy hasonló táncjátékot, ami két testvér viszontagságos útját mutatja be a II. világháború alatt.
A jövõben is szeretnénk az eddigi irányvonalat tovább vinni, bõvíteni a repertoárt, minél több mai magyarországi táncot megtanulni.

A néptánc jelenkori népszerségérõl Kiss Norbert elmondta, ha korán megismerkednek a gyerekek ezzel a mozgásformával, akkor lesz igazán népszerû, így érinti meg õket a lényege.
Ha visszagondolunk, hogy a gyermekjátékok jelen vannak az óvodában, akkor mi ugyanazt a hagyományt folytatjuk, építjük a táncos mozgásokat. Késõbb magabiztosságot ad és egyfajta versenyszellem is kialakul, hogy ki lesz a legjobb, legügyesebb.

- Ebben a kultúrában gyökerezik az erkölcsi és morális norma. Ha ezen a kultúrán nõnek fel, megismerik és megértik a régi, múltban gyökerezõ hagyományokat, akkor erkölcsösebb, morálisan érettebb fiatalokká, majd felnõttekké válnak és továbbadják majd mindezt. Õk a magyarságtudatukat nemcsak mutatják, hanem megélik, hiszen a néptánc a magyarság egy szeletét jelenti.