A hagyományos októberi, országosan megrendezett Könyvtári Napok rendezvénysorozathoz csatlakozott a városi Könyvtár Lenti intézménye is. Idén a programsorozat témája az aktív idõsek köré szervezõdött. Az októberi rendezvények persze tágabb közönséget szólítanak meg. Szerepelnek elõadások, kiállítások, író-olvasó találkozó, családi matiné, filmnézés és óvodás rajzpályázat is.

A könyvtár vendége volt Nógrádi Gergely gyermekkönyv-író, újságíró, aki jó hangulatú találkozót tartott diákoknak.

Az elõzõt követõ program a magyar nép táncairól szólt. Itt a Kerka Kulturális Egyesületet vonta be a könyvtár a programba. Kiss Norbert mûvészeti vezetõ tartott elõadást, illetve tanítványai több tájegység táncait is bemutatták. A mûvészeti vezetõ összefoglalójából kiderült, a míg a népzenei kutatások már a 19. század végén elkezdõdtek, addig a néptánc dialektusokat a múlt század hetvenes éveiben hozták létre. Fontos esemény volt 1931-ben az augusztus 20-i állami ünnep, mikor a fõvárosi ünnepségen táncolni tudó vidéki emberek mutatták be hagyományos táncainkat. A kutató munka a negyvenes években folytatódott, majd megalkották a három néptánc dialektust, a nyugati-dunait, erdélyi-keletit és a tiszait, tájegységek szerint megkülönböztetve a táncokat. Mérföldkõ volt a hagyomány megõrzésében a táncok lejegyzésének formája, a kinetográfia, a táncírás.

Szó esett még a tánc szerepérõl a paraszti életben, hiszen a táncos alkalmak fontos társasági események voltak. A néptánc másik dimenziója az idõrendiség. Táncaink közül a legõsibbek, régi stílusúak az ugrósok és az erdélyi forgatósok, új réteg a csárdás és a verbunkos. Érdekesség, hogy a forgatós táncokat az egyház próbálta tiltani a középkorban, ám ez a próbálkozás nem ért el sikert.