Próbálkoztál már valaha fogyókúrával? Esetleg többfélével is? Ha a második kérdésre is igen a válasz, nagy a valószínûsége, hogy nem jó módszerekkel próbálkoztál, nem vetted igazán figyelembe tested igényeit, márpedig enélkül nem lehet hosszan tartó eredményre számítani.

A gyors eredmény érdekében sokan a szélsõségesen egyoldalú táplálkozástól sem riadnak vissza, hiába tudják, hogy a gyors és látványos fogyás ritkán tartós. A már kezdetben mérhetõ súlycsökkenés túlnyomórészt a vízveszteség eredménye, testünk pedig eközben szó szerint éhezik, és ez nyilvánvalóan kihatással van közérzetünkre is. A hirtelen fogyás ráadásul szinte sokként hat a testünkre – mivel a súlyfelesleg sem egyetlen hét alatt rakódott le, nem várhatjuk, hogy napok alatt eltûnjön.

A legtöbb fogyókúra azért van eleve kudarcra ítélve, mert általában bizonyos ételcsoportok megvonásán alapul, pedig szervezetünknek akkor is szüksége van a kalóriákra, a szénhidrátokra és a fehérjékre, mikor épp súlyt szeretnénk veszíteni. Ugyanakkor nem kell ahhoz dietetikusnak lenni, hogy tudjuk, melyek a „felesleges” ételek, mi az, amit érdemes kiiktatni étrendünkbõl, mert a kellemes ízeken kívül semmi hasznosat nem nyújtanak a testünknek.
Ha egészségesen, kiegyensúlyozottan és tartósan akarunk fogyni, a türelem és az ésszerûség mellett még két elengedhetetlen tényezõt kell szem elõtt tartani. Az egyik a testmozgás, amely segíti az anyagcserét és a zsírégetést. Ha a rendszeres tornát, úszást vagy futás nem is tudjuk beilleszteni a napirendünkbe, az apró változtatásokról nem kell lemondani – ha lift helyett a lépcsõt használjuk, autózás helyett a kerékpárt vagy a gyaloglást választjuk, azzal a fogyás mellett az alakformálásért is tettünk egy keveset.

Még ennél is fontosabb azonban a megfelelõ mennyiségû víz fogyasztása: fogyókúrától függetlenül is napi 2-3 liter víz szükséges a szervezet optimális mûködéséhez és méregtelenítéséhez. A víz igazi csodája ebben az esetben azonban az, hogy ha egyenletes elosztásban tényleg megiszunk ennyi folyadékot, nagyon hamar kiderül, hogy korábbi éhségérzetünk gyakran valójában szomjúság volt – tehát elegendõ vízfogyasztás mellett már kevesebb étel és étkezés is elég lesz a jóllakottság érzéséhez.