Hagyományteremtõ kezdeményezést hívott életre a városi Könyvtár Lenti és a Pannon Írók Társaságának lenti mûvészei az idei költészet napi irodalmi estet. József Attila születésnapján a helyi költõk és írásaik köré épült megemlékezéssel adóztak a költészet ünnepének.

Ez alkalommal Molnár Gábor költõ volt a rendezvény vendége, akivel Dányi József, az est egyik versmondója beszélgetett. Mellette közremûködött még Király Ilona, Varga Lászlóné dr. és Krisztánovics György versmondók, akik tolmácsolták a hallgatóság felé Molnár Gábor és József Attila verseit. A rendezvényt Bíró Krisztina, a Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanára nyitotta meg.

A költészet elemeli az embert a hétköznapi gondoktól, politikától, botrányoktól és szenzációktól; a képmutatástól, önzéstõl és hazugságoktól. A költõ – ahogy József Attila írja – az igazat mondja, nemcsak a valódit. Az alkotók a szavak varázslatával rámutatnak arra, hogy az élet több és más, mint ami kézzel fogható; a mûvészet nem pénz, nem üzlet, hanem az ember õsi vágyának, az önkifejezésnek egyik legcsodálatosabb módja. Hiszen az emberi élet nagy eseményeit mindannyian átéljük. A születés, a boldog vagy boldogtalan szerelem, a szülõi feladatok, a társadalmi lét, a munka, a betegség és a halál mindenkinek osztályrésze. A legnagyobb örömek vagy éppen gyötrelmek viharzanak át a lelkünkön. Mégis csak keveseknek adatott meg, hogy ezekrõl hitelesen, a kellõ szót használva beszéljenek úgy, hogy kifejezzék az élmények általános, örök emberi voltát. A poéta a semmibõl teremt világokat...

Molnár Gábor szerzõi kiadásban 2008-ban megjelent, az emberi szívnek oltalmától távolan címû kötete után új versekkel jelentkezett. Dányi József beszélgetett a költõvel, hogyan „alakultak” azóta versei.

- Átéltem egy mélypontot, egy ihlettelen, múzsa nélküli idõt, de az ember újra teremti magát. A versekben én és ugyanakkor nem én vagyok. Tudathasadásos állapot, mintha olyat teremtenék, ami túlmutat rajtam és véget ért a válságos idõszak – mondta Molnár Gábor, majd arról is beszélt, a kilábalást az alkotói válságból az is segítette, hogy több rendhagyó óra keretében is találkozott középiskolásokkal, akikben felfedezte az értékes erõvel teli gondolkodást, õk lehetnek azok, akik továbbviszik a az õ által is képviselt értékeket.
Költészetéhez visszatérve, a központi nem változtak az elmúlt években, a lét-nem lét, Isten, szerelem, a válság és útválasztás, illetve az álmok a valóság szintjén határozzák meg írásainak lényegét. 

Az est befejezõ részében a helyi középiskolásoknak meghirdetett  irodalmi pályázat eredményhirdetésére kerül sor. A beérkezett mûvek helyi költõk alkotásairól írt esszék voltak.

Az elsõ három helyezett rangsor nélkül:
Hermán Katinka (Lámfalussy-iskola) - "Soós József: Könyörgés", Kovács Anna Eszter (Gönczi-iskola) - "Geresits Gizella versei", Takács Enikõ (Lámfalussy) - "Gondolatok Soós József : Falusirató és Holt kutak mélyérõl címû verseirõl", "Soós József: Elvégeztetett"

További pályázók és mûveik: Horváth Márk (Gönczi) - "Molnár Gábor: Deres hajnal", Joós István (Gönczi) - "Molnár Gábor: Ravatalon", Magyar Péter Dániel (Gönczi) - "Soós József: Holt kutak mélyérõl", Mészáros Tekla (Gönczi) - "Soós József: Európa fókuszában", Zakó Krisztina (Lámfalussy) Soós József „õsidézõ” versei", Zsálek Izabella (Lámfalussy) - "Kondákor Gyöngyi: Húsz éves lettem"