December elején elõrehozott választásokat tartottak Szlovéniában. A muravidéki magyar közösség parlamenti képviselõjét Gönc Lászlót kérdeztük a választásokat követõ változásokról.

- Hogyan értékeli képviselõként a választások eredményét?

Meglepetést okozott a választások eredménye, hiszen a Pozitív Szlovénia Párt kapta a legtöbb mandátumot, holott a közvélemény-kutatók szerint a második helyen volt és elmaradt a Szlovén Demokrata Párttól – mondta Göncz László, a szlovéniai magyar közösség parlamenti képviselõje. - Ez annak köszönhetõ, hogy nagy volt az emberek csalódottsága, másrészt a társadalmi válság kihat még Szlovéniára is, és így történhetett, hogy egy öt-hat hetes párt nyerje a választásokat. Ezzel együtt sincs más, mint reménykedni kell abban, hogy sikerül stabil koalíciót létrehozni, ami nélkül félõ, hogy a legfontosabb reformokat, válságkezelõ törvényeket nem lehet megvalósítani.

A képviselõ a szomszédos ország helyzetérõl elmondta, a szlovéniai gazdaság válsága és a magyarországi helyzet között van hasonlóság, ami az államháztartás hiányát, a problematikus nyugdíj- és szociális pénztár fenntarthatóságát illeti. A bankok által kreált "kölcsöngörcs" Szlovéniában nem tudott felszabadulni, ezért hatalmas összegeket utalt az állam a legnagyobb bankoknak, amivel megmentették a pénzintézeteket. A válság a gazdaságban leginkább az építõiparban éreztette hatását és az ágazat termelékenysége felére csökkent. Az országban megduplázódott a munkanélküliek száma, negyvenezerrõl százezerre emelkedett számszerûen. Emellett szembe kell nézni azzal a problémával is, hogy az egyik legnagyobb szlovén érdekeltségû vállalat csak az eladásával menthetõ meg a bezárástól.

- A magyar kisebbség helyzetére milyen hatással lehet a kormányváltás?

A magyar közösség szempontjából azt kell tudni, hogy az elmúlt mandátumban is sikerült számos dolgot elérni, vagy legalábbis megértetni. Kisebbségi szempontból nem lett volna oka, hogy én is a kormánybizalom ellen szavazzak. A nemzetiség két alapvetõ kérdést tûz ki most is a formálódó koalíció elé. Egyik, a jelenlegi kisebbségi intézményrendszer, ami felkarolja az érdekvédelmi szervezeteket, szakintézményeket, médiát, hogy ugyanilyen szinten maradhasson fenn és a támogatottsága se csökkenjen. A másik az általános nemzetiségi törvény elfogadása, amely integrálja a különbözõ szaktörvényekben elõforduló kisebbségi rendelkezéseket, kiegészíti azokat, és ami a legfontosabb, hogy hatékonyságát növeljük. Igazából nincs gond az általános kisebbségvédelemmel Szlovéniában, ez meghaladja az európai szintet, de a hatékonyság sántít a kétnyelvûség terén, a gazdasági alap megteremtésével a magyar lakta területen. A volt kormánnyal ezt a törvényt már nagyjából elõkészítettük, de sajnos nem volt idõ az elfogadására. Az én egyik feltételem, hogy a felálló új  kormányt támogassam az, hogy ezt a két fontos dolgot felkarolja.