lenti.hu / Hírek
 
KezdõlapHírekLenti városaÖnkormányzatKözérdekû információkTurizmusProgramokFotóalbumVideóalbumCégadatbázisKözérdekû adatokHelyi értéktárVálasztásokTemetõ megszüntetés

A lenti óvoda és bölcsőde fejlesztése
TOP-1.4.1-15-ZA1-2016-00030

A Lenti Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületének energetikai korszerűsítése

Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola épületének energetikai korszerűsítése

A Lenti Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde, és a lentiszombathelyi Kultúrotthon épületenergetikai fejlesztése
 
Regisztráljon, és adja fel apróhirdetését ingyen!
 
 
Keresendő szavak:
Keresés helye:
 
 
További háttérképek...
 
 
 
 Hír és hozzászólások Hírek
Bottyán napi megemlékezés2019. November 15. 22:34

Lenti Város Önkormányzata és a Szépkorúak Civil Szervezetének közös szervezésében került sor pénteken délután a hagyományos Bottyán-napi megemlékezésre, melyet a híres hadvezér Átkötő úti emlékművénél tartottak. A rendezvényen ünnepi beszédet mondott Aranyosné Fehér Hajnalka, melyben felelevenítette a kuruc generális életének fontosabb állomásait és tetteit. A megemlékezésen közreműködtek a ZSZC Lámfalussy Sándor Szakképző iskolájának tanulói.

Vak Bottány János személyében a magyar történelem egyik legkiválóbb hadvezérét tisztelhetjük. Tehetségét ellenfelei is elismerték. Seregében szigorú rendet és fegyelmet tartott, de igazságos volt és törõdött katonáival, akik szerették és lelkesedtek érte.Személyében a magyar történelem egyik legkiválóbb hadvezérét tisztelhetjük. Tehetségét ellenfelei is elismerték. Seregében szigorú rendet és fegyelmet tartott, de igazságos volt és törõdött katonáival, akik szerették és lelkesedtek érte.

A hadvezér Esztergomban született 1644 körül. Szülei jobbágyok voltak és fiatalon a jezsuiták vágsellyei birtokán lovászkodott. Vélhetõen ennek hatására tért át a katolikus hitre ezért apja kitagadta örökségébõl.

Érsekújvár török kézre kerülésekor a fiatal Bottány katonának állt és 1676-ban már a sellyei lovasok egyik zászlótartója, miközben az udvarbírói tisztséget is betöltötte. 1681–1683-ban Komáromban szolgált, s miután a portyázásokban gyorsan kitûnt bátorságával és vitézi tetteivel, idõközben hadnaggyá lépett elõ.

Ebbõl az idõszakból származik egyik leghíresebb tette, amely talán csak a személyét övezõ legendák közé tartozik. Fogadott társaival, hogy bemegy a 6000 fõs török õrséggel védett Érsekújvárra, és a fõtéren álló mecsetbõl az imát mondó müezzint ledobja, majd épségben visszatér. Parasztruhát öltött magára, és bejutott a városba, ahol épp vásár volt. Amikor a müezzin kijött a minaret erkélyére, hogy imáját elmondja, Bottyán János utánament és kihajította. Ezután gyorsan lejött a toronyból, a várkapu felé sietett és az útját álló janicsárt lelõve, sikeresen kijutott. Az üldözõ törököket a rá várakozó társai felkoncolták.
1683-ban részt vett Esztergom visszafoglalásában, így fõhadnagyi rangban a város lovasságának parancsnokává nevezik ki. 1685-ben sikeresen védelmezte meg a várat a budai Ibrahim pasa támadása ellen.

Viceóbesteri (alezredesi) rangban folytatta a török elleni hadjáratot a délvidéki várak visszaszerzéséért Lotaringiai Károly oldalán. 1692-ben I. Lipót ezredessé léptette elõ, és egy huszárezred tulajdonosává tette. A Belgrád visszaszerzéséért vívott harcokban haditettei elismeréseként vitézségi nagy aranyéremmel tüntették ki. Badeni Lajos õrgróf seregében folytatja a harcokat. Ekkoriban vesztette el egyik szemét egy csatában, ezért katonái Vak Bottyánnak kezdték hívni.

1703-ban a kurucok ellen küldték. Schlick császári generális seregeivel és három magyar ezreddel, köztük Bottyánéval, bevonult a felvidéki városokba. Bottyán és a sereg egy része Forgách Simon vezetése alatt Zólyomban maradt, amikor a Bercsényi Miklós vezette kuruc sereg a városhoz érkezett. Bottyán János ekkor párbajra hívta a legvitézebb kuruc katonát. Az akkor 23 esztendõs Ocskay László ezredeskapitány állt ki ellene. Mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Bottyán maga Zólyom várában rekedt, s miután Forgách Simon a katonaság jelentõs részével egy éjjel elmenekült, titokban alkudozni kezdett a kuruc ostromzárat irányító Bercsényivel, majd Radvánszky Jánossal, s már ekkor elígérkezett Rákóczi hûségére. A fejedelem 1703. december 10-én aláírta tábornoki kinevezését, 20-án pedig a dunántúli kuruc csapatok fõparancsnokává is kinevezte. Bottyán azonban Zólyom december 8-ai kapitulációja után visszatért esztergomi házába, hogy sebeibõl meggyógyuljon, s hogy ezt a fontos dunai támaszpontot is a kurucok kezére játssza.

1704. október 1-jén báró Kuckländer esztergomi városparancsnok árulás vádjával elfogatta lakóházában, és összeláncolt kézzel egy dunai naszádra vitette, hogy a bécsi haditörvényszék elé állítsák. Még aznap éjszaka Bottyánt megbízható emberei kiszabadították Nyergesújfalun, aki ezután egybõl Rákóczi tábora felé vette az irányt, és hûséget esküdött a fejedelemnek. Szöktetésében a felesége is részt vett, akit ezért a császáriak börtönbe vetettek. 1704. november 16-án bevette Érsekújvárat, ezért a vár fõkapitányává nevezték ki. Rövid Duna-Tisza közi hadakozás után a Vág mentén harcolt. 1704. december 26-ánrészt vett a nagyszombati ütközetben, majd a nyugati országhatárt biztosította a császáriak ellen. 1706. augusztus 3-án a kurucok bevették Esztergomot. Vak Bottyán ezután a Nyugat-Felvidéket biztosítja, majd Rákóczi kinevezi a Dunántúl kormányzójává, és megbízza annak védelmével. 1707-ben a túlerõ ellen sorozatos csatákban megvédte az országrészt. Zsenialitását még az osztrák hadvezérek is elismerték. Rendbe hozatta Somló várát, gondoskodott megfelelõ hadfelszerelésrõl és védõõrséget szervezett.

A trencséni csatavesztés után, 1708 végén a bányavárosok katonai parancsnoka lett. A kuruc tábor ekkor már erõsen apad, egyre többen álltak át császári oldalra. Vak Bottyán mindvégig hûséges maradt a fejedelemhez.

1709 augusztusában még részt vett Gyöngyösön a megyei közgyûlésen. 1709. szeptember 26-án vagy 27-én, a Tarnaörs melletti táborban érte a halál. Ekkor hatalmas pestisjárvány dühöngött országszerte, innen ered az a legenda, hogy a tábornok pestisben halt meg. Valójában agyhártyagyulladás volt halála oka. Temetése 1709. október elején fényes külsõségek, ágyúdörgés közepette zajlott katonai díszpompával. Hadi és gyászlobogók tengerében temették el Gyöngyösön a ferences rendtemplomában. Kriptáját nem jelölték meg, annak titkát a ferences barátok õrizték.

Összes látogató száma: 811190
Jelenleg 37 látogató tartózkodik az oldalon.
  Ezt az oldalt 6555108 alkalommal jelenítették meg,
ebből az egyedi letöltés 1483304 db.
  Impresszum Oldaltérkép Adatvédelem Szerzői jogok Felhasználási feltételek Hirdetési árak