A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erõsítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idézõ tárgyi és szellemi értékeinket.

Lentiben a városi könyvtárban tartottak megemlékezést az évforduló alkalmából. Az ünnepség a Napközi Otthonos Óvoda apróságainak mûsorával kezdõdött, majd Árkovicsné Pezzetta Claudia, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke mondott köszöntõt, melyben a nyelv, a kultúra és a hagyományok fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, kötelességünk megismerni nyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat, gyökereinket.  Majd több példát is említett, hogy a magyarság mivel gazdagítja Európa és a világ kultúráját kezdve nyelvünkkel, irodalmunkkal a képzõmûvészeten keresztül a sportig.
A továbbiakban dr. Petánovics Katalin néprajzkutató államalapító királyunkról tartott elõadást a legendák, krónikák és a néphagyomány forrásainak tükrében.

Szent István személyében ötvözõdik a történelem, néprajz, a képzelet és a valóság. A keresztény állam szilárd alapjainak letétele, illetve a küldõ és belsõ ellenség leverése mellett I. István a hagyomány szerint, a nép szemében mindig jóságos, igazságos és nagylelkû uralkodónk volt. Kisebbik legendája arról tanúskodik, hogy uralkodása alatt az országban közbiztonság és jogrend uralkodott és idegen betelepülõk kedvelt célpontja volt országunk. Szentté avatásának legendája pedig arról tesz említést, hogy mikor csontjait kiemelték sírjából több csodálatos gyógyulás történt, ami után már nem fért kétség a szentté avatásához. A fennmaradt források és emlékek mellett máig õrizzük Szent István jobb kezét. A Szent Jobb ereklye tiszteletét már 1222-ben az Aranybullában törvénnyé iktatták, személyét pedig már életében szentnek tartották.